Talán nincs is másik a tudomány által ennyire alaposan vizsgált papagáj mint a jákó. Nem meglepő módon, a rengeteg kutatás főleg arra világított rá, hogy mennyire nem ismerjük ezt a különleges madarat. Intelligenciája a főemlősökével és a delfinekével vetekszik. Nemcsak hangutánzó képessége kimagasló, hanem szín és forma felismerő, valamint tanulási képessége is. Dr. Irene Pepperberg nevéhez fűződnek a talán legismertebb jákópapagájjal Alex-el folytatott kutatások, amelyek segítségével bizonyítást nyert, hogy akár alapszintű számtani feladatokat is meg tudnak oldani (összeadás, kivonás). Képesek a tárgyállandóság felismerésére (a tárgyak akkor is léteznek ha nem érzékelik őket). A legutóbbi években pedig bebizonyosodott, hogy ezek a madarak az összetett feladatok kooperatív módon történő megoldásában is jeleskednek, valamint felfogják az ok-okozati összefüggéseket. Beszédutánzó képességük is megdöbbentő, az eddigi legtöbb szót használó N'kisi névre hallgató jákópapagáj valamivel több mint 950 szavas szókinccsel rendelkezett. Figyelemre méltó, hogy a tanult szavakat, hangokat kreatívan variálják, tökéletesen összekapcsolva a régen tanultakat az új információkkal. Remek példái ezek a komplex kétirányú kommunikációnak. És ezek nem fikciók, hanem számos egymástól független kutatás eredményei. Szóval ha eddig mosolyogva hallgattuk egy jákó tulajdonos túlzónak tűnő történeteit a “csoda madaráról”, akkor itt az idő, hogy újragondoljuk a véleményünket.
Sajnos ez a népszerűség és a túlzott figyelem komoly problémákat okoz a jákópapagájok számára. Az utóbbi évtizedek alatt még az óvatos becslések szerint is közel egy millió madarat fogtak be illegálisan és csempésztek külföldre. Ezeknek csak töredékét találják meg és kobozzák el a határon. Az így befogott és csempészett madarak közel a fele már a szállítás közben elpusztul. Ha nem sikerül a csempészetnek útját állni, akkor néhány éven belül a természetben akár a kihalás szélére is kerülhetnek ezek a csodás madarak. Éppen ezért soha ne vásároljunk egyedi azonosító (zárt gyűrű vagy chip) és CITES papír nélküli jákópapagájt!
És itt elérkeztünk egy fontos kérdéshez. Mire kell figyelnie annak aki jákópapagáj vásárlásán töri a fejét? Erre nem is lehet olyan egyszerű választ adni. Vannak akik azt mondják a jákó nem való első madárnak, próbálkozzon valami más papagájjal előbb. Szerintem ez nem jó ötlet, ugyanis azért mert valaki tart egy nimfát vagy egy hullámost, attól még fogalma sem lesz arról, hogy mivel jár egy jákópapagáj tartása. Én e helyett azt javaslom, hogy többször is alaposan gondolja át a dolgot. Egy ilyen madár – ha megfelelően van tartva – simán túlélheti a gazdáját. Ezentúl egy soha fel nem növő kisgyerek lép be az életébe, annak minden örömével és problémájával együtt. Érdemes végiggondolni, hogy képes-e vállalni a vele járó felelősséget és lemondásokat? Mert ha nyaralni akar majd menni, a madarat nem tudja egyedül hagyni, nem lehet rábízni valakire, hogy naponta egyszer etesse meg. Ez a madár igényli a folytonos törődést. Gondoljunk csak bele, a természetben a párjával, a társaival a hét minden napján a nap minden órájában együtt van. Ha az ember kihez kötődik elutazik akár csak pár napra is, akkor ő nem fogja érteni, hogy mi történik. Minden ilyen alkalmat úgy él meg, hogy örökre elveszítette a gazdit. Egy ismerős mesélte, hogy el kellett utaznia egy rövid időre és addig a családja vigyázott a madarára. Amikor végre hazatért, napokig csak nyitott ajtónál mehetett ki a mosdóba, mert a kis kedvence – ha szem elől tévesztette őt akár csak egy pillanatra is – azonnal hisztis rohamot kapott. A jákópapagájok ráadásul “egyemberes” madarak. A családban kinéznek maguknak valakit akit közel engednek magukhoz, akihez kötődnek. A többieket csak megtűrik maguk körül. Nem lesznek mindenkivel ugyanolyan kedvesek, bújósak mint azzal az egy kiválasztottal. Sokat javíthat viszont a helyzeten ha nem egy, hanem két jákó van. Ez csökkenti a stresszt és nem fognak unatkozni akkor sem amikor épp senki sincs velük. Persze ettől még szeretni fogják az embert, beszélni is megtanulhatnak. A beszédkészség amúgy – minden ellenkező híreszteléssel szemben – nem függ a madár nemétől, teljes egészében egyedfüggő.
A jákópapagájok táplálására a legjobb ha gyári keverékek valamelyikét vásároljuk, amit direkt a számukra állítottak össze. Ezek a keverékek közepes mértékben tartalmaznak olajos magvakat, amiket körültekintően válogattak és adagoltak a keverékekhez. A természetben a jákók egyik kedvence az olajpálma (Elaeis guineensis) termése. Emésztésük az olajos magvakra van teljesen ráállva, így táplálkozáskor előnyben részesítik azt. Csakhogy a természetben naponta akár több tíz kilométereket is repülnek a táplálék után, így az olajos táplálékban található extra energiát könnyedén ledolgozzák. Ha a kedvencként tartott madarak is ugyanolyan mennyiségben és arányban kapnának olajos magokat mint ahogy azt a természetben, akkor nagyon hamar elzsírosodna a májuk és komoly egészségügyi problémák lépnének fel. Éppen ezért törekedni kell, hogy a megfelelő minőségű magkeverék mellett sok zöldséget, gyümölcsöt, csíráztatott magokat is egyenek. Ebben a kérdésben nem szabad lágyszívűnek lenni velük szemben. A másik amire oda kell figyelni az a jákópapagájok magas kalcium igénye. Először a jákóknál figyelték meg, de később több afrikai papagájfajnál is kimutatták, hogy az átlagosnál magasabb a kalcium szükségletük. Igyekezzünk tehát minél több olyan táplálékot biztosítani a számukra amikben több kalcium található meg (ilyen például a sárgadinnye, füge, mandula). Mivel pusztán a magkeverékből nem képesek elegendő kalciumhoz jutni, így már csak emiatt is nagyon fontos a sok zöldség, gyümölcs, illetve a kalciumos kiegészítő. Folyékony kalciumot azonban csak és kizárólag orvosi utasításra szabad adni nekik!
A nemek külsőre nem különböztethetőek meg teljes bizonyossággal. A tenyésztők a fej formájából, a farktollak színéből és méretéből, illetve az orrlyukak nagyságából (tojónál ezek kisebbek) következtetnek a madár nemére, de ehhez jó szem és nagy gyakorlat szükséges, ráadásul az eredmény sem garantált. Aki teljes bizonyossággal tudni akarja a madár nemét, annak DNS vizsgálathoz kell folyamodnia. A madarak az ivarérettséget 4-5 éves korukban érik el. A kialakult párok életük végéig együtt maradnak. Évente egyszer, ritkábban kétszer is költhetnek. Az odú ajánlott méretei: 60 cm magas, alapterülete 30x30 cm, a röpnyílás 11 cm átmérőjű. Egy fészekaljban rendszerint 3-5 fehér gömbölyded, fényes tojás van, amiket a tojó kétnapos időközökben tojik le. A tojás súlya 16 gramm, a kotlási idő 28-30 nap. A fiatal madarak 70 nap után repülnek ki. Fogságban 40-50 évig élhet, nem ritka azonban az ennél idősebb kort is elérő madár.
A jákópapagáj nemrég még két alfajara volt osztva, de a legújabb kutatások alapján a Timneh jákó külön fajba került Psittacus timneh néven. Így most már nem két alfajról, hanem külön fajokról van szó.
- Jákó vagy más néven kongói jákó (Psittacus erithacus) – Közép-Afrikában, elsősorban a Kongó-medencében található. Jellemző rá a koromfekete csőr és a élénkpiros faroktollak. Elsősorban az intenzív csempészetnek köszönhetően a természetben veszélyes mértékben csökken a számuk.
- Timneh jákó (Psittacus timneh régebben Psittacus erithacus timneh) – Nyugat-Afrikában él. Jellemzői a barnás faroktollak, a felső csőrkávája csontszínű, tollazta sötétszürke. A kongói jákónál szemmel láthatóan kisebb, de sem beszédkészségében, sem intelligenciájában nem marad el a nagyobb testű rokonától. Mivel tenyésztésével kevesen foglalkoznak, így a nehezebb beszerezhetősége miatt sokkal kevésbé terjedt el a madártartók körében. Sajnos az alacsony populáció miatt szintén veszélyeztetett faj.
Ajánlott irodalom:
Mindenekelőtt és elsősorban ajánlom mindenki figyelmébe Dr. Irene Pepperberg híres könyvét az “Alex meg én”-t. A könyv magyar nyelven is kapható. ISBN-13: 9789639731868
Pepperberg, I.M., and Gordon, J.D. (2005). Number Comprehension by a Grey Parrot (Psittacus erithacus), Including a Zero-Like Concept. Journal of Comparative. Psychology, 2005, Vol. 119, No. 2, 197-209
Pepperberg, I.M. (2007a). Grey parrots do not always “parrot”: Phonological awareness and the creation of new labels from existing vocalizations. Language Sciences 29: 1-13.
Christian Schloegl, Judith Schmidt, Markus Boeckle, Brigitte M. Weiß, Kurt Kotrschal. Grey parrots use inferential reasoning based on acoustic cues alone. Proceedings of the Royal Society
J.T. Lumeij (1990) Relation of plasma calcium to total protein and albumin in African grey (Psittacus erithacus) and amazon (Amazona spp.) parrots, Avian Pathology, 19:4, 661-667