Táplálás: mit adhatunk és mit ne adjunk a madarainknak?

Fontos tudnivalók

 

Gyümölcsök - Fotó: Bill Ebbesen, Wikipédia
Gyümölcsök - Fotó: Bill Ebbesen

A megfelelő és kiegyensúlyozott táplálás az egyik legfontosabb tényező az állataink egészségének megőrzésében. Csak friss, egészséges gyümölcsöt, zöldséget szabad felhasználni a madaraink etetéséhez. Penészes, fonnyadt, erjedt vagy rothadt tápláléknak a kukában a helye és nem a madarak etetőjében. Olyat adjunk, amit akár mi is megennénk vagy nyugodt szívvel mernénk adni akár egy három éves kisgyereknek is. Általános szabály, hogy jobb óvatosnak lenni mintsem bajt okozni az állatainknak. Némelyik mérgező anyag ráadásul alattomosan fejti ki a hatását, hetekig vagy hónapokig tünetmentes madarak pusztulhatnak el emiatt egyik napról a másikra. Ne ringassuk magunkat abba a tévhitbe, hogy ha emberre nem mérgező, akkor az állatok is kockázat nélkül megehetik, mert ez sajnos nem így van. A gyümölcsöt és zöldséget alaposan mossuk meg, még akkor is ha utána meghámozzuk – ezt egyébként is célszerű, mivel ez az esetleg rárakódott vegyszerek miatt is hasznos, de ugyanakkor bizonyos gyümölcsök héja mérgező lehet, így azt mindenképpen el kell távolítani a felhasználás előtt. A lágyevő, gyümölcsevő madarak érzékenyek a táplálék vas tartalmára, számukra vasszegény diétát kell alkalmazni.

 

Gyümölcsök

 

Alma (Malus) – Talán ez az amit a legtöbben és a leggyakrabban adnak a madaraknak. Kétségtelenül megfelelő táplálék a madarak számára. Ugyanakkor több, késhegyig menő vitát olvastam már arról, hogy az almában található magot érdemes-e kiszedni belőle, avagy teljesen felesleges vesződni vele. Az igazság az, hogy ha egy - két magot megesznek a madarak, az égadta világon semmi bajuk sem lesz tőle. Kistestű madaraknál, illetve nagy mennyiségű magnál azonban már fennáll a mérgezés veszélye. Az almamag ugyanis amigdalint tartalmaz ami egy mérgező ciánglikozid. Idegméregként a sejtek oxidációs folyamatát gátolja, így a mérgezés következtében a megfelelő mennyiségű oxigén ellenére a sejtek szó szerint megfulladnak. Erős mérgezés esetén a hatása nagyon gyors, pár perc alatt bekövetkezik a halál. Én ezért azt javaslom, hogy amennyiben lehetséges, az almamagot távolítsuk el az etetésre szánt almákból.

Füge (Ficus carica) – A fügefélék érett áltermését vagy a rügyeket nyugodtan adhatjuk a madaraknak. Nagyon magas a kalcium tartalma, sok benne a réz, mangán, magnézium, kálium és a K vitamin. Említésre méltó még az antioxidáns (flavonoid és polifenol) tartalma is. Amire érdemes odafigyelni, hogy enyhe hashajtó hatása van.

Körte (Pyrus) – Édesebb húsát a madarak szeretik, de itt is érvényes, hogy mindegyik madárnak saját ízlése, önálló egyénisége van. Az egyik imádni fogja, míg a másik pedig nem hajlandó belőle egy falatot sem enni. Magját – akárcsak az almának – célszerű eltávolítani.

Kivi (Actinidia deliciosa) – Nálam csak pár madár szerette, azok is inkább a magos részét. A boltokban kapható erősen savanyú kivi esetében ez nem is csoda. Ha hagyjuk megérni (a kivik közé tegyünk egy almát, az alma által kibocsátott széndioxid segíti a beérésüket), akkor valamivel nagyobb sikert érhetünk el vele.

Mango (Mangifera) – Nagyon szeretik a madarak, de mindenképp várjuk meg amíg megérik, ugyanis a boltokban a leggyakrabban kapható mangók zöldek, éretlenek és olyan kemények mint a beton. Az éretlen részek mérgezőek lehetnek! Ha rendesen megérik, akkor íze édes, könnyen szeletelhető (de még nem löttyedt). Az egyik nemespapagájom az utolsó darabig megeszi a felkockázott mangót, a másik viszont a csőrével és a nyelvével kifacsarja belőle a levet, azt megissza, de a rost nagy részét viszont az etetőben hagyja.

Papaja (Carica papaya) – A dinnyék családjába tartozik, de nem a földön, hanem fán terem. Az igazi papaya méretes (20 - 30 cm-es) akár 5 kilós bogyótermés. De ekkorával a hazai boltokban sajnos sohasem fogunk találkozni. A madarak egy része nagyon szereti az érett termést, másik része csak kóstolgatja. A papaja roppant egészséges, vértisztító hatású és a bélrendszer élősködői ellen is hatásos anyagokat tartalmaz. Csak érett állapotban szabad felhasználni.

Banán (Musa paradisiaca) – Az én papagájaim többsége nem szereti. Az a néhány amelyik szereti az viszont odáig van érte. Talán csak a gyümölcsevőknél nem szokott problémát jelenteni, hogy megeszik-e. Úgy vettem észre, hogy a nagyobb testű papagájok jobban kedvelik, de nekem a kisebb testű madaraim nem ettek belőle. Próbáltam a szárított (de nem cukrozott) banán chipset is, hasonlóan lehangoló eredménnyel. Érdemes tehát kipróbálni, de ha nem fogy, akkor felesleges erőltetni. Figyelni kell arra is, hogy mivel kimagaslóan nagy a kálium tartalma, óvatosan kell adagolni a madaraknak.

Dinnye (Citrullus) – A görögdinnye (Citrullus lanatus) tápértéke szinte nulla, inkább csak élvezeti értéke van a madarak számára. A magokat benne kell hagyni, semmi bajuk nem lesz tőle. A sárgadinnye (Cucumis melo) már más történet, rengeteg hasznos ásványi anyag található benne, érdemes inkább ezzel próbálkozni. Sajnos ezt a madarak nem tudják, mert nem nagyon volt még olyan madaram amelyik rajongott volna érte. Mivel vastartalma magas, így amúgy is jobb vigyázni vele (főleg gyümölcsevőknél okozhat ez problémát).

Szeder (Rubus) – A legtöbb madár nagyon szereti. Némelyik madaram szó szerint csak úgy habzsolja. Ráadásul nagyon pozitív hatással van az erekre és természetes antibakteriális hatása is ismert. Hátránya, hogy a székletet elszínezi, magas víztartalma miatt felhígítja azt. Ha sokat adunk a madaraknak, akkor készüljünk fel rá, hogy mindent összekennek vele, utána pedig az ürülékük is megfog mindent amire csak ráhull.

Áfonya (Vaccinium) – Nagyon egészséges táplálék. Értékes ásványi anyagokkal, flavonoidokkal, vitaminokkal teli termését – elsősorban A, C és D vitaminok – minden madár szereti. Az árát tekintve nem tartom túl valószínűnek, hogy túl sokat adna bárki is a madarainak, de ha van rá lehetősége, feltétlen próbálja ki, mert nagy sikere lesz vele.

Kökény (Prunus spinosa) – A kökény szeptemberben érik. Frissen szedve vagy később miután megcsípte a dér, felhasználható. A vadon élő madarak télen nagy örömmel eszegetnek a bokrokon fennmaradt bogyókból. Termése magas C vitamin tartalmú, értékes flavonoidokat és méregtelenítő anyagokat is tartalmaz. Enyhén hashajtó hatású.

Galagonya (Crataegus) – A madarak nagyon szeretik az erősen savanyú, piros színű bogyótermését. Magas C vitamin tartalma mellett számos antioxidánst is tartalmaz. Az erekre és a szívre is pozitív hatást gyakorol. Folyamatos etetése nem javasolt (tárolása amúgy is problémát jelentene), de idény jelleggel, frissen szedve bátran adhatjuk nekik.

Gránátalma (Punica granatum) – Aphrodité gyümölcse nagy mennyiségben tartalmaz C vitamint, káliumot, kalciumot valamint polifenolokat, flavonoidokat és allegsavat. Rendkívül egészséges gyümölcs, de sajnos Magyarországon nem lehet eredményesen termeszteni, a rövid nyár és a hűvös tél nem kedvez a számára. A boltokban viszont sajnos arany árban lehet csak hozzájutni, de mindenképp megéri, mert én még nem találkoztam olyan papagájjal amelyik ne ette volna meg. Számomra nagy hátránya, hogy én is örömmel fogyasztanám, így aztán komoly a kísértés, hogy a madarak helyett én egyem meg az egészet.

Eper (Fragaria) – Amit mi eper néven ismerünk az valójában a termesztett – nemesített – szamóca. Ráadásul nem is termés, hanem a virág kocsányának megvastagodott, elhúsosodott csúcsa. Ez persze nem befolyásolja a madarakat abban, hogy egyenek belőle. Az én madaraimnál nem aratott osztatlan sikert, inkább nem ették meg vagy csak csipegettek belőle egy keveset. Azért érdemes megpróbálni, elvégre minden madárnak más az ízlése. Azonban vigyázzunk vele: mivel nehéz alaposan megmosni, így a rajtamaradt a permetszereken kívül a természetes trágya (pl. trágyás vízzel locsolt eper esetében) is veszélyt jelenthetnek. A legbiztonságosabb az otthon, a háznál termesztett eper, szamóca.

Málna (Rubus idaeus) – vitaminokban igen gazdag, még a virágpora is igen értékes. A málnából két alaptípus létezik: nyáron és az ősszel érő. Így a nyár elejétől egészen kora őszig hozzá lehet jutni a friss málnához. A legtöbb madár szereti a málnát, de legnagyobb meglepetésemre a nemespapagájaim közül egyik sem volt hajlandó enni belőle. Ugyanakkor a kisebb testű madaraim örömmel estek neki és tömték magukba a friss, érett málnát.

Szőlő (Vitis) – Kevésbé ismert, de a szőlő magja több prémium magkeverékben is megtalálható. Ugyanakkor természetesen maga a szőlő is nagyon finom táplálék madaraink részére. Az egyetlen probléma vele, hogy a fogyasztása után a madarak széklete híg lesz, a szőlő ragacsos leve miatt pedig még a madarak tollazata is meglehetősen csúnyán össze tud piszkolódni. A szőlő esetében különösen oda kell figyelni, hogy még véletlenül se legyen permettel szennyezett, azon egyszerű oknál fogva, hogy olyan szőlő nincs amit ne kezeltek volna valamilyen vegyszerrel. A másik veszély, hogy a szőlőszemek megfonnyadnak, esetleg penészesek lehetnek (különösen ha nem túl friss vagy jó minőségű a szőlő).

Homoktövis (Hippophae rhamnoides) – Bár közel tízszeres a C-vitamin tartalma a citroméhoz képest, de ez csak az emberi fogyasztás szempontjából lényeges, hiszen az állatok képesek előállítani a szervezetük számára szükséges C-vitamint (így számukra az aszkorbinsav nem is számít vitaminnak). Azonban nem ez az egyetlen jó tulajdonsága ennek a gyümölcsnek. Nagy mennyiségben található benne A, B1, B2, B6, B8, B9, E és K-vitamin, Omega-3 (alfa-linolénsav), Omega-6 (linolsav), Omega-7 (palmitolajsav), fitoncid és flavonoid.

 

Zöldségfélék és egyebek

 

Répa (Daucus carota subsp. sativus) – A sárgarépa a házi készítésű lágyeleség egyik fontos alkotóeleme. Nagy mennyiségben tartalmaz karotint (ez az A-vitamin elővitaminja), sok B, C és K vitamin van benne, de jelentős az ásványi anyag tartalma is (kalcium, foszfor, magnézium, kálium). Sajnos a madarak többsége se nyersen, se főve sem szereti. A leghatékonyabb, ha reszelve a gyümölcsös táplálékukhoz vagy a lágyeleségbe keverjük.

Zöldborsó (Pisum sativum) – A nyers, zsenge borsót nevezik még cukorborsónak is. A legtöbb madár szereti. Frissen kifejtve vagy akár főve – persze miután kihűlt – adhatjuk nekik. Télen a mirelit, majd felolvasztott borsót is adhatjuk. Viszont a tartósítószerrel kezelt konzerv borsót még véletlenül se adjuk a madarainknak.

Paprika (Capsicum spp.) – Magas a C-vitamin tartalma, az erős fajtákban pedig változó mennyiségben kapszaicin található. Ez az anyag adja a paprika csípős izét. A kapszaicin nem egy maró anyag, hanem az egyik érzékelő ioncsatornát (TRPV1) ingerli, ezért is érezzük “forrónak” az erős paprikát. A madaraknál nem reagálnak a kapszaicinre ezek a receptorok, így a madarak nem érzik az erőset. Tehát nyugodtan adhatjuk nekik az igen erős paprikát is, semmi bajuk sem lesz tőle. Sőt, az erős paprikának szinte csak előnyös tulajdonságai vannak. A gyomorban található élősködőket kihajtja (pl. bélférgek), az immunrendszert erősíti, antibakteriális hatásának köszönhetően pedig segíthet akár a szalmonellózis leküzdéseben is. Megfigyelések azt a hipotézist látszanak alátámasztani, hogy a kapszaicin egy “célzott elrettentő vegyület” mégpedig azon okból, hogy az emlősöket meggátolja a chili fogyasztásában. A növény számára ugyanis a madarak az ideális fogyasztók, mivel a magokat képesek nagy távolságokra eljuttatni. A madarak ezáltal a paprika terjedését segítik. Nem véletlen, hogy a jelenleg kapható prémium minőségű magkeverékek szinte mindegyikében található paprika.

Sütőtök (Cucurbita maxima) – Hívják még bécstöknek, tamburatöknek, úritöknek vagy olasztöknek is. A tökfélék közt ennek a legnagyobb a tápértéke. Kimagasló a karotin, illetve a szénhidrát tartalma. Adhatjuk nyersen vagy sülve is. A tökmag szintén jó táplálék a madaraknak, arra azonban oda kell figyelni, hogy magas az olajtartalma. Természetesen csak a tiszta, egészséges magokat szabad takarmányozási célra felhasználni.

Bab (Phaseolus, Vigna, Canavalia) – A nyers vagy a szárított bab mérgező lehet, de ha legalább tíz percig fűzzük – vagy akár tovább – akkor lebomlik a bennük található méreganyag és nyugodtan adhatjuk a madaraknak.

Tyúkhúr (Stellaria media– Kora tavasztól késő őszig virágzó gyomnövény. Nagy mennyiségben etetve – szaponintartalma miatt – hasmenést okoz, erre adagolásánál érdemes figyelni. Madaraink többsége szeretni fogja, és mivel megpróbálják egyben lenyelni,  a legjobb ha a balesetek megelőzése érdekében etetés előtt apróra daraboljuk.

Kövér porcsin (Portulaca oleracea) – A ránézésre nem túl feltűnő kb 30 centiméteres kis “gaz” valójában egy egészen különleges növény. Ebben van a legmagasabb omega-3 zsírsav mennyiség amit növényben valaha mértek. Minden egyes grammjában 8,5 mg található. De ez még nem minden. Gazdag A, B, C vitaminban, E vitaminból hatszor több van benne mint a spenótban, béta-karonitból pedig hétszer több mint a répában! Ráadásul ez egy egészen közönséges növény, megterem szinte mindenütt. Magjai optimális esetben akár 30 évig is csíraképesek maradnak. Írásos feljegyzések alapján időszámításunk előtti 7. században Görögországban már elterjedten használták, de mint olyan sok másról erről is valahogy elfeledkeztek az évek során. Újrafelfedezése Henry David Thoreau környezetvédő és természetbúvár nevéhez fűződik.

Csalán (Urtica dioica) – A csalán beltartalmi értékei nagyon kedvezőek; sok kalciumot és káliumot tartalmaz, de magas az A-vitamin és K-vitamin tartalma is. Gyógyhatása régről ismert, elsősorban reumás panaszokra használták, de készült belőle gyomornyugtató tea is. Nyersen adható, a friss hajtásokat érdemes szedni – természetesen kesztyűben, mivel a csalán védekezésképp fájdalmas, viszkető csípést okoz. Mielőtt a madaraknak adnánk vagy fonnyasszuk meg egy kicsit vagy áztassuk be pár órára vízbe.

 

Mivel ne etessük a madarakat? Mérgező ételek!

 

Avokádó (Persea americana) – Meglepő, de a könyvekben és az interneten olvasható figyelmeztetések ellenére vannak akik kétkednek abban, hogy az avokádó mérgező lenne a madarakra. Hallottam olyat is, hogy talán csak valamelyik fajta a mérgező. Pedig a gyümölcsben és a levelekben is található egy persin nevű méreg ami az állatokra, elsősorban a madarakra nézve egy erősen toxikus hatású vegyület. 1989-ben megjelent egy cikk az American Medical Association-ben ahol részletesen beszámoltak egy kísérletről, amit papagájokon és kanárikon végeztek. Az avokádóval történt táplálás következményeként az első 24 órában nagyszámú elhullás volt tapasztalható a papagájok és valamivel kisebb elhullás a kanárik között. Ha növelték az adagot a halálozási mutató is megugrott. Kicsit később (1992) más növényekkel is végeztek kísérletet, a végeredmény megerősítette, hogy az avokádó rendkívüli módon mérgező a madarakra, elsősorban a papagájokra. Tehát láthatjuk, klinikailag is bizonyított az avokádó mérgező volta a madarakra nézve.

Gyalogbodza (Sambucus ebulus) – Nem ehető, minden része mérgező! Könnyen össze lehet téveszteni a feketebodzával (Sambucus nigra), de annak termése és virága viszont nem mérgező. A gyalogbodza alacsonyra növő, bogyói kisebbek, virágában piros szín is látható, szaga kellemetlen, ágai termése felfelé álló, virágai és termése a növény tetején található.

Saláta (Lactuca sativa) – Tápértéke, vitamin és ásványi anyag tartalma magas. Sajnos azonban ennek ellenére több a baj vele mint ami jót remélhetünk tőle. Egyrészt veszélyes bakteriális fertőzést lehet bevinni az állományba a nem megfelelően mosott salátával. Persze, ilyenkor vannak akik csak legyintenek, mert már sok éve használják és még még semmi gond nem volt belőle. Ez így igaz, de ha beüt a probléma, akkor senkit sem fog az vigasztalni, hogy bezzeg máshol, máskor, másnál... Másrészt van itt valami, amit még a legalaposabb mosással sem lehet megoldani. Ez a saláta azon tulajdonsága, hogy a talajból felvett táplálékot a leveleiben raktározza el. Ha a salátát alaposan trágyázták, akkor bizony a hatékony mosás ellenére mérgező anyagokat fogunk etetni a madarainkkal, de a talaj nitráttartalma is feldúsulhat a levelekben. Az így felhalmozott anyagok szépen lassan, alattomosan tönkreteszik a madarak máját és mire ezt észre lehetne venni, rendszerint már késő. Szóval én azt mondom, ne kockáztassunk feleslegesen, a saláta legyen inkább feketelistán.

Káposztafélék (fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, retek, karfiol, brokkoli, bimbós kel, kínai kel, bordás kel, leves kel, stb) – A bennük található kén illetve illóolaj tartalom miatt puffasztó hatásuk van, ezért a madaraknak nem adhatóak. De ha ez nem lenne elég, akkor még ezen felül ezek a zöldségek tartalmaznak egy goitrogén (golyvaképző) vegyületet is ami megakadályozza a pajzsmirigy jódfelvételét. A csökkent jódfelvétel következtében a pajzsmirigy tiroxintermelése csökken, anyagcsere zavar lép fel, majd a pajzsmirigy megnagyobbodik.

Barackmag, almamag, körtemag, keserű mandula. Ezek mind erősen mérgezőek lehetnek a bennük jelenlévő amigdalin miatt. Amíg egy ember nem veszi észre, vagy nem okoz különösebb problémát neki, ha mondjuk megeszik egy féltucat barackmagot, addig ugyanekkora mennyiség egy középtestű papagájnak már halálos dózist jelent.

Csokoládé. Bár valószínűleg keveseknek jut eszébe a madarait csokoládéval kínálni és az is igaz, hogy a csokoládé madarakra gyakorolt káros hatásáról nem készültek klinikai tesztek, de az eddigi tapasztalatok alapján ez az egyik – madarakra nézve – legmérgezőbb anyag. Ezt elsősorban a benne található teobromin nevű anyagnak köszönheti amit az állatok többsége csak lassan metabolizál, így a mérgező hatása már kis mennyiség elfogyasztása esetén is kifejti hatását.

Petrezselyem (Petroselinum). Sokak által ismert, elterjedt fűszernövény. Csak kevesek gondolnának rá, hogy bizony ez a madarak számára egészségtelen. A petrezselyemnek ugyanis a zöldségek között kimagaslóan nagy az oxálsav tartalma, közel kétszer akkora mint a sóskának – pedig az közismerten magas, innen a “sóskasav” elnevezés is. Amíg egy ember esetében a naponta elfogyasztott néhány grammnyi fűszer nem okoz különösebb problémát, sőt még hasznos is, addig az alig pár grammos madaraknál ez a bevitel komoly gondokat okozhat már rövid távon is. Klinikailag bizonyított hatása, hogy vesekő kialakulást okoz, ráadásul meggátolja a kalcium felszívódását is. Kerüljük tehát a petrezselyem etetését.

A témával kapcsolatos irodalom:

  • Hargis, V. A., E. Stauber, S. Casteel, and D. Eitner. 1989. Journal of the American Medical Association: Avocado (Persea americana) intoxication in caged birds.
  • Shropshire, C. M., E. Stauber, and M. Arai. 1992. Journal of the American Veterinary Medical Association: Evaluation of selected plants for acute toxicosis in budgerigars.
  • Mendez, A., R. E. Vargas, and F. I. Michelangeli. 1998. Poultry Science:  Effects of concanavalin A, fed as a constituent of jack bean (Canavalia ensiformis L.) seeds, on the humoral immune response and  performance.
  • Gary A. Gallerstein : Bird Owner's Home Health and Care Handbook.
  • Earle KE, Clarke NR. 1991.Waltham Centre for Pet Nutrition : The nutrition of the budgerigar.
  • Teresa L. LightfootVeterinary Clinics of North America: Exotic Animal Practice, Volume 11, Issue 2, Pages 229-259: Pet Bird Toxicity and Related Environmental Concerns.
  • Tewksbury, J. J., and G. P. Nabhan. 2001. Directed deterrence by capsaicin in chillies. Nature 412:402-403.
  • Kirk C. Klasing, Cabi Publishing: Comparative Avian Nutrition (ISBN-100851992196)
Megosztás