Skip to content

Csíráztatás

Kezdjük akkor a legelején. Miért jó a csíráztatás, miért érdemes csíráztatott magot adni a madarainknak?

Búza (Triticum aestivum) azaz közönséges búza
Búza (Triticum aestivum)

A mag egy tápanyagraktár, amit a növények a növekedés megkezdéséhez halmoznak fel. Amikor nedvesség éri a magokat, a bennük lezajlódó biokémiai folyamatoknak köszönhetően, ez a tápanyag átalakul. A mag ilyenkor egy gyárhoz hasonlít, rövid idő alatt hatalmas mennyiségű enzim keletkezik benne. Ilyenkor a legmagasabb a vitamin- és fehérjetartalma is. Ezek a fehérjék ráadásul egy “előemésztett”, könnyen és hatékonyan felszívódó formában vannak jelen. Ha a csíráztatás során sötétben tartjuk a magokat, akkor a csírák világos színűek lesznek, és B2 vitaminban gazdagabbak, ha viszont fényes, világos helyen csíráztatunk, akkor a csírák zöldes színűek és C vitaminban gazdagabbak.

A csíráztatáshoz nincs szükségünk semmilyen különleges felszerelésre, a boltokban kapható műanyag csíráztató tál teljesen megfelel erre a célra. Ha valaki extra nagy mennyiségben akar csíráztatni, akkor vagy több ilyen edényt használjon, vagy valami nagyméretű rozsdamentes szitát szerezzen be.

Csak jó minőségű magokkal, esetleg erre a célra külön kapható csíráztatható magkeverékkel érdemes próbálkozni. A nem megfelelően, vagy túl régóta tárolt magok nem, vagy csak nagyon rossz arányban fognak kicsírázni.

A magokat vagy magkeveréket alaposan öblögessük le. Az apróbb magokat (fénymag, retekmag) 6-8 órán át, a nagyobb vagy vastagabb héjjal rendelkezőket (pl. napraforgómag) kicsivel tovább áztassuk be. Áztatás során célszerű a vizet legalább egyszer leönteni és friss vízzel feltölteni az áztató edényt. Az ilyenkor enyhén érződő kellemetlen szag a folyamat velejárója, nem kell megijedni tőle. Az áztatás végén a magokat langyos vízzel alaposan öblítsük le.

A csíráztató tálba kihelyezett magokat rendszeresen (reggel és este, de akár többször is) öblögessük le, így elkerülhetjük a penészedést. Nem kell megvárnunk, hogy több centis csírák nőjenek, az alig egy milliméteres csírakezdemények megjelenése után, máris adhatjuk a madaraknak. A magok tápanyag és enzimtartalma ekkor a legnagyobb.

Akik még nem csíráztattak magokat, könnyen megijednek, amikor a csírákon finom bolyhok jelennek meg. Amennyiben ezek hófehérek, csak a csírákon találhatóak, és nincs az egésznek rossz szaga, akkor nincs gond. Ezek az úgynevezett gyökérszőrök, teljesen normális a megjelenésük. A penész a maghéj felületén jelenik meg, nem fehér és kellemetlen (büdös) szagú. Ha jó minőségű magot használtunk, és a csíráztatás alatt rendszeresen öblögettük, akkor minimális az esélye, hogy penész keletkezzen. Penészes csírákat, magokat nem szabad felhasználni! Ha valaki mégsem biztos az eredményt illetően, akkor nyugodtan dobja ki, és próbáljon egy új adagot készíteni, vagy ha van ismerőse, aki járatos a csíráztatásban, akkor kérje a segítségét.

Tippek:

  • Az áztatás során ha a vízhez pár csepp citromot vagy almaecetet keverünk, akkor csökkenthető a penészedés esélye.
  • Akár csíráztató tál nélkül is lehet magokat csíráztatni. Ehhez csak egy befőttesüvegre lesz szükségünk amibe az áztatás után a magokat behelyezzük. Az üveget ne fedjük le, mert akkor a magok befulladnak, de ne is tegyük túl száraz helyre, mert akkor meg kiszáradnak. Ennek a módszernek az a nagy hátulütője, hogy sokkal jobban oda kell figyelni a magok állapotára, mert ezzel a módszerrel csíráztatva sokkal kedvezőbb feltételek alakulhatnak ki a penészedésre.
  • Ne sajnáljuk a pénzt egy csíráztató tálra vagy szitára. Megéri a befektetést!

Mungóbab (Vigna radiata)

A madarászatban kevésbé ismert, nagyon könnyen és jól csíráztatható. Talán az egyetlen hüvelyes termés aminek legnagyobb részét csíráztatva fogyasztják szerte a világon. Igen értékes tápanyagforrás, de óvatosan kell felhasználni, mert viszonylag magas a vas tartalma. Az áztatás időtartama 5-6 óra legyen.

 

Kender (Cannabis sativa)

 Ne a vadkenderre vagy az indiai kenderre gondoljunk, ez a haszonnövény, ebből készül például a kenderkötél. Magját kereskedésekben lehet kapni, csíráztatva adhatjuk madarainknak. Áztatni kb 6 órát kell, majd utána mehet a csíráztató tálba. Két nappal később már megjelennek a megfelelő méretű csírák, lehet feletetni a madarakkal.

 

Búza (Triticum aestivum)

Olcsón, jó minőségben beszerezhető, egyszerűen és könnyen csíráztatható. 6-8 óra áztatás után már át is tehetjük a csíráztató edénybe. Hőmérséklettől függően 2-3 nap alatt már egészen nagy csírák nőnek.

 

Kukorica (Zea mays)

Legalább 10 órán át kell áztatni. A csíráztató tálban a második nap végére megjelennek a csírakezdemények, az azt követő napon akár már fel is lehet használni.

 

Napraforgó (Helianthus annuus)

6-8 óra áztatás a minimum, de akár hosszabb idő is szükséges lehet. A csírakezdemények jól láthatóak, 2-3 nap elteltével már fel lehet etetni.

 

Zab (Avena sativa)

6-8 óra áztatás szükséges. Ha már megindulnak a csírák, gyorsan fejlődnek. A második naptól felhasználható.

 

Lenmag (Lini semen)

Nyálkásodásra hajlamos, így én nem használom és nem is ajánlom csíráztatáshoz.

 

Négermag (Guizotia abyssinica)

6 óra áztatás után át lehet pakolni a csíráztatóba. 1-3 nap után felhasználható. Méreteiből adódóan inkább a kis és közepes méretű papagájoknak, pintyeknek jó.

Megosztás