Almaecet a madarászatban

5%-os almaecet
Almaecet

Mire is jó az almaecet? Egyáltalán érdemes a madaraknak ilyesmit adni? Véleményem szerint, igen. Az almaecetnek köszönhetően az emésztésben fontos baktériumok jobban, a káros baktériumok viszont kevésbé szaporodnak el a bélrendszerben. Csökkenthető vele a szalmonellózis, kokcidiózis kialakulásának az esélye, de a megabakteriózisra – ami valójában nem baktérium, hanem egy gomba – sajnos nincs semmilyen hatással. Szabályozza az emésztőrendszer sav-bázis egyensúlyát, fokozza a mirigyes gyomorban az enzimek aktivitását; javítja az előemésztést. Használatával jobb lesz a madarak étvágya, csökken a híg ürülék, hasmenés is csak ritkán fordul elő. Az almaecet számos esszenciális aminosavat tartalmaz: fenilalanint, izoleucint, leucint, lizint, metionont, treonint, triptofánt, valint. Vitaminokból a nikotinsav, riboflavin és a pantoténsavat érdemes megemlíteni. Az ásványi anyagokból összesen tizennyolcféle található meg benne – többek között kalcium, magnézium, vas, foszfor, szilícium és kálium.

Hallottam már olyan tévhitről, hogy az almaecet kioldja a madárból a kalciumot vagy, hogy almaecet adagolása esetén nagyobb valószínűséggel fordulhat elő tojáselakadási probléma, mert az almaecet a tojáshéj kialakulását megakadályozza. Ez így ebben a formában nem igaz. Először is, mint mindent, ezt is túl lehet adagolni, aminek következtében hátrányos hatások léphetnek fel. Azonban, ha nem visszük túlzásba az adagolását, akkor nem lesz semmi probléma. Másrészt természetesen a madárból a kalciumot nem fogja kioldani, ez nonszensz. A kalcium felszívódását befolyásolja ugyan, de nem akadályozza meg azt, hanem inkább elősegíti. Az szintén tévedés, hogy az almaecet kalcium túladagolást okozna. Bár segíti a kalcium feloldódását és ezzel a felszívódását, de csak minimális mértékben, így az normális körülmények között nem okozhat problémát. Baromfikkal végzett intenzív kísérletekkel bizonyították, hogy az almaecet adagolása nem rontja a tojásképzést sem. A kísérletek során, nem fordult elő tojáselakadás, nem fordult elő egyetlen egy esetben sem csontképzési rendellenesség. Megvizsgálták azt is, hogy másfajta eceteknek ugyanilyen hatása van-e. A közönséges ecet a vizsgálatok során jóval kisebb mértékben mutatott jó eredményeket, mint az almaecet. Az almaecet ugyanis nem csupán a savas hatása miatt hat pozitívan az állatok (és nem csak az állatok) egészségére. Az almaecet (erősen leegyszerűsítve) azért működik ennyire hatékonyan, mert bizonyos szerves savkombinációkkal megzavarható a pH-érzékeny baktériumok belső egyensúlya. Ezt a belső egyensúlyt a baktérium csak nagy energiabefektetés árán képes helyreállítani, azonban sejtfalon belépő újabb és újabb savak a baktériumtól folyamatosan energiát vonnak el. Ennek a folyamatnak a eredményeként a baktériumok "kimerülnek", elpusztulnak. A „nem pH érzékeny” baktériumok, – pl. a bélflóra hasznos része – azonban nem így reagálnak, nem érintettek ebben a folyamatban. Ehhez ráadásul az erre érzékeny baktériumok nem képesek hozzászokni, így nincs olyan hatás mint az antibiotikumos kezelés esetén (azaz rezisztencia nem alakul ki). Pozitív mellékhatása továbbá, hogy a víz nem algásodik annyira, és az esetleg belekerült szennyeződésektől sem romlik meg olyan gyorsan.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az almaecet nem gyógyszer. Ha beteg a madár, akkor gyógyszeres kezelésre továbbra is szükség lesz. A különféle anyagok (ásványi anyagok, vitaminok és gyógyító készítmények) felszívódását is befolyásolja az almaecet, így azokkal együtt ne adjuk. Van olyan gyógyszer amelyik gyorsabban és nagyobb mértékben hasznosul a savasabb béltartalomnak köszönhetően (pl tetracyclin), de van olyan is amelyik jelentősen veszít a hatékonyságából (pl enrofloxacin).

Javasolt felhasználása: kúra szerű alkalmazás esetén az 5%-os almaecetből egy liter vízhez keverjünk kb. 5-8 millilitert, majd ezt adjuk hetente 2-3 alkalommal a madaraknak. Nyáron a kerti röpdében, tartós hőség esetén a hőstressz enyhítése és az alkalózis kialakulásának csökkentése végett, szükséges lehet a mindennapos használata. A hosszabb ideig tartó, folyamatos alkalmazás esetén, egy literhez kicsit kevesebbet, kb. olyan 2-3 ml-t adjunk. Az itatóvíz átlagos pH értéke 6 és 7,8 között van. Ez azonban sajnos kedvez a Salmonella, Pseudomonas, Streptococcus, E. coli, Clostridium baktériumok szaporodásának. Az almaecet hatására a víz pH értéke 6 alá mozog és ezt az értékét tartósan meg is őrzi. Az almaecetnek köszönhetően a víz baktériumtartalma a töredékére csökken.

Úgy érzem a témával kapcsolatban feltétlenül beszélni kell egy sajnálatos módon igen elterjedt téveszméről is. Ez pedig a lúgosítás. Az embereknek mindenféle vackot el lehet adni, ezek közé tartoznak a különféle diéták. Mostanában különösen sok szó esik a lúgosító diétákról, mert a szervezetünk a sok savanyú étel fogyasztása miatt túl “savas” lesz. Ez még enyhén fogalmazva is egy nagy marhaság. Csak azért terjesztik, mert igen nagy üzlet van a sok lúgosító élelmiszer és táplálékkiegészítő árusításában. Az igazság az, hogy a vér majdnem semleges kémhatásúnak számít, és ennek értéke igencsak szűk keretek között mozoghat (pH 7,36–7,44). Ha ettől bármely irányban akár csak egy tizeddel is eltér, már komoly problémák, nagyobb eltérésnél pedig tudatzavar, eszméletvesztés következik be. A gyomor és a belek savassága nem befolyásolhatja a szervezet többi részének pH egyensúlyát. A gyomorban egy rendkívül erős sav van, ez a gyomorsav (pH értéke 1,0–1,5 körüli). Amit még le tudunk nyelni a nyelőcső és a száj károsodása nélkül annak savassága nagyjából 2,8 vagy ennél alig kicsivel kevesebb. Az almaecetes víz pH értéke nagyjából 5,0–5,5. Ez nemhogy savasítaná a gyomrot, hanem még hígítja is a benne lévő nagyon erős sósavat. És nem, az előtte lévő szakaszokon sem lehetséges „kivonódnia” a savnak az ételből. Sőt, olyan sincs, hogy a gyenge sav gyorsan lebomlana és helyette lúg „keletkezne”.

A „lúgosítás” teljesen tudománytalan, alapvető kémiai ismereteknek is ellentmondó elméletét egy bizonyos Edgar Cayce (1877–1945) fogalmazta meg a szerényen önmagáról elnevezett Cayce-diéta lényegeként. Akkoriban meg is bukott vele, de úgy látszik napjainkban egyre fogékonyabbak az emberek az ostobaságokra, így sikerült újra előrángatni, leporolni és elhitetni ennek hasznosságát. Valóságos „szakirodalom" létezik teljesen értelmetlen okoskodással és magyarázatokkal. Ezek között van az, hogy az almaecet valójában lúgosít. Csak azt tudom mondani erre: ne légy ostoba, ne dőlj be a „megélhetési természetgyógyászok" dumájának. Sem az embereknek sem az állatoknak nincs szüksége „lúgosításra" és nincs semmi bajuk abból ha rendszeresen enyhén savas ételeket vagy folyadékot vesznek magukhoz. Csak az emésztésüket fogja segíteni, amit nem mellékesen számos kutatás és megfigyelés is igazol.

A témával kapcsolatos irodalom:

  • Greg J. Harrison, Teresa Lightfoot. Clinical Avian Medicine: Implications of Macrorhabdus in Clinical Disorders - David N Phalen, ISBN-13: 978-0-9754994-0-5
  • Yasuko Hannafusa, Allison Bradley, Elizabeth E. Tomaszewski, Melissa C. Libal, David N. Phalen. Growth and Metabolic Characterization of Macrorhabdus Ornithogaster. Journal of Veterinary Diagnostic Investigation May 2007 vol. 19 no. 3 256-265
Megosztás