A szarka sokunk által ismert, mással nehezen összetéveszthető madarunk. Ki ne ismerné a “tolvaj szarka” kifejezést? De mitől lop a szarka? Miért nevezik így? Ennek oka minden bizonnyal az, hogy a fényes tárgyakat előszeretettel gyűjti a fészkébe, emiatt az alumínium papírtól kezdve a menetes csavaron át a fém kiskanálig bármit eltulajdonít. Pontosan nem tudni miért ez a vonzódás, de a fényes tárgyak iránti szenvedélye régről ismert tulajdonságuk. Azt már kevesebben tudják róluk, hogy monogám madarak, a pár egy életen keresztül együtt marad, a párválasztás esetükben tehát valóban egy életre szól. Áprilisban rak fészket, évenként csak egyszer költ, de a fiókák pusztulása esetén másodköltés lehetséges. Egy fészekalj 5-7 tojásból áll, a tojások halvány kékeszöld színűek, barna pöttyökkel. A tojásokon csak a tojó kotlik kb 18 napon át, a hím közben eteti párját. A gömb alakú fészek meglehetősen stabil építmény, belül puha fűvel, szőrrel béleli ki és sárral, agyaggal erősíti meg. A fészeknek tetőt is készít, így csak az egyik oldalról van egy bebújó nyílás rajta. Bárhova is építi a fészkét, igyekszik azt nehezen megközelíthető helyre, szúrós ágak közé rejteni. A fiatalok 24-27 nap után repülnek ki, az év hátralévő részében a szülőkkel együtt maradnak. Tavasszal a költési szezon kezdetével bomlik fel a kis közösség.
Az egyik legintelligensebb madár. Fejlett éntudata van, a madarak között az egyedüli amelyik felismeri magát a tükörben. Hangutánzó képessége figyelemre méltó, képes az emberi beszéd utánzására is. Nem csak a hangokat utánozza, képes azokat eseményekhez kötni. A varjakhoz hasonlóan felismeri és arcvonások alapján meg is különbözteti az embereket egymástól. Ha egyszer megszelídülnek, barátságosak mindenkivel, de nem túl ragaszkodóak. A ház körül szabadon élő madár egyik percről a másikra leléphet örökre.
Minden simán ment, amíg meg nem tanultak repülni. Kezdetben leugrottak a verandaasztalról, szárnyukkal vadul csapkodva siklottak egy darabig, és öt méterrel odébb lehuppantak a kőpadlóra. Bátorságuk azonban együtt nőtt szárnyuk erejével, és nemsokára bekövetkezett az első igazi repülés: vidám körtánc a villa körül. Oly szépek voltak, hosszú farkuk úgy fénylett a napon, szárnyuk úgy suhogott, amint lebuktak, és átrepültek a szőlőlevelek alatt, hogy kihívtam a családot, csodálják meg ők is. A Farkák észrevették, hogy közönségük van, egyre gyorsabban és gyorsabban repültek, kergetőztek, röptükben elhúztak a fal mellett, és akrobatikus táncokat lejtettek a magnóliafa ágain.
Aztán egyiküknek fejébe szállt a siker, elvétette a távolságot, nekirepült a szőlőnek, és bepottyant a verandára. Most már nem volt vakmerően lendülő mesterpilóta, csak egy pórul járt tollcsomó, mely eltátotta a csőrét, és panaszosan nyöszörgött, mikor fölemeltem és vigasztaltam. De mire mesterei lettek a repülésnek, a Farkák hamarosan föltérképezték a villát, és elkezdték a zsiványkodást.”
Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták.
Bár ez még igazán szokatlan dolog, de már kiállításon is láttam szarkákat, ami azt mutatja, hogy a hazai madarászok kezdik újra felfedezni ezt a fajt maguknak. Ha valaki így gondolkodik, nem árt tudnia, hogy a madarakat 6.5 milliméteres belső átmérőjű gyűrűvel kell megjelölni. Táplálásukra mindaz igaz ami a többi varjúfélékére is: mindenevők, szinte bármit megesznek (persze csak ami nem ártalmas). Bár sokan vannak akik macskatápot adnak a szarkának, de erről mindenkit lebeszélnék. Egyrészt a macskatáp “fűszerezése” nem épp madaraknak való, másrészt ettől igen “szagos” és híg állagú ürülékük lesz. A legjobb ha egy házi keveréket készítünk, ehhez adjuk utána hozzá az állati eredetű fehérjét. Az alapkeverék felerészt álljon főtt burgonyából vagy rizsből, másik fele tojásos lágyeleség, idény jellegű gyümölcs valamint grammarus legyen.