“Madárlámpa” avagy világítsunk, de mivel?

Fotó: Naimi Grondin
Fotó: Naimi Grondin

A világítás a lakásban tartott madarak számára nagyon fontos. A fényforrás intenzitása (erőssége) és a világítás időtartama befolyásolja a madarak viselkedését, szaporodási és tojásrakási hajlandóságát. Az sem mindegy, hogy mivel világítunk. Az emberi szem a fényt a 400 és 750 nanométer hullámhossz tartományban látja. Ezt nevezzük “látható fénynek”. A madarak azonban az alacsonyabb tartomány egy részét is érzékelik, ez az UV (ultraviola vagy más néven ibolyántúli) sugárzás. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az emberrel ellentétben nem három színt (trikromatikus), hanem négyet különböztetnek meg (tetrakromatikus). Ráadásul a galambok és néhány más madárfaj még ennél is többre képes, ők öt színt különböztetnek meg (ezt hívjuk pentakromatikus látásnak). Tehát a madarak teljesen másképp érzékelik a környező világot mint mi emberek. Érdekes eredményt kapunk, ha a látszólag teljesen egyforma madarakat – amelyeknél nem figyelhető meg az ivari kétlakúság – UV fénytartományra élesített kamerával fényképezzük le, és azt az emberi szem számára láthatóvá tesszük (pl. számítógép vagy színszűrők segítségével). A látszólag egyforma madarakon olyan mintázatok és foltok jelennek meg, ami alapján ők messziről és tökéletes biztonsággal meg tudják határozni a másik madár nemét. Mivel mi nem látjuk ezeket a mintázatokat, ivarvizsgálatot kell végeztessünk. Ha ezeket a madarakat egy a természetes napfénytől védett helyiségbe helyezzük, és csak hagyományos világítótestekkel biztosítjuk a megvilágítást, képtelenek lesznek felismeri a fajtársuk nemét, mivel a természetes megvilágítással ellentétben a mesterséges fény a látható tartománynak általában csak egy szűk részét adja vissza. Ezért érdemes a madárszoba világításához természetes napfényt, vagy ha az nem lehetséges, akkor az ahhoz minél közelebb álló “teljes spektrumú” lámpákkal történő megvilágítást alkalmazni.

Olvastam egyszer valahol, hogy a madaraknak teljesen felesleges az UV fény, hiszen a tollazatuk tökéletesen védi őket az UV sugárzástól, így mesterséges körülmények között az UV megvilágítás is teljesen felesleges. A fentiek tükrében ez persze nem igaz. Egyrészt szükséges a megfelelő színlátás miatt, másrészt pedig a madaraknak is hozzá kell jutniuk a D-vitaminhoz, amely előállításához a napfényben található UV-B sugárzásra van szükség. De ha a tollaik valóban olyan tökéletesen védik őket a sugárzástól, akkor hogyan jut D-vitaminhoz a madarak szervezete? A megoldás inkább trükkös, mintsem bonyolult. A madarak a tollazatuk ápolásához egy olajos anyagot választanak ki. A napi tollápolás, tollászkodás során ezt az anyagot a csőrükkel, nyelvükkel szétkenegetik a tollaikon. Ez impregnálja és védi a tollakat, és nem mellékesen a napfény hatására ennek egy része D-vitaminná alakul. Ez aztán a legközelebbi tollászkodás alkalmával a száj nyálkahártyáján keresztül bejut a madár szervezetébe, így máris megoldódott a D-vitamin kérdés.

Akkor ezek szerint mégis szükség van az UV sugárzásra vagy napfényre a madarak egészséges fejlődéséhez? Nos, a teljes UV tartomány valójában nem létszükséglet, mivel egy magára valamit is adó madarász időnként bizony vitaminokat is kever a táplálékhoz, a minőségi vitaminkeverékekben pedig mindig található D-vitamin. De a világításhoz a megfelelő színlátás, a jó közérzet biztosítása végett, célszerű minél inkább a természetes fény összetételét megközelítő “full spektrum” fényforrásokat használni (ezek az UV-A tartományt is lefedik).

Hogy lehet kiválasztani a megfelelő fényforrást? Sajnos a kereskedők és a gyártók mindig igyekeznek a saját terméküket sokkal jobbnak feltüntetni, így a hivatalos megjelölések és paraméterek mellett időnként a legravaszabb marketing fogásokkal és csúsztatásokkal találkozhatunk. Az egyik kedvencem a “daylight” égő vagy lámpa kifejezés. Ez a hangzatos megnevezés azt sugallja, hogy ez a lámpa közel olyan fényt ad mint a napfény. Nos, nem feltétlen. Ugyanis ha ez alatt a színhőmérsékletet értik, akkor az köszönő viszonyban sincs a teljes spektrumú lámpával, mindössze a fényforrás okozta színérzetre utal. A másik, hogy a termékeknél a gyártók és kereskedők igyekeznek olyan neveket és kifejezéseket használni, hogy a vásárlók azt minél jobban megjegyezzék, könnyen asszociáljanak rá, biztosan megkülönböztessék a konkurencia hasonló termékétől. Gyakorlatilag ugyanazt a fényforrást használhatjuk a terráriumban lévő állatok, a növények, az akvárium és a madarak világítására, de marketinges okokból inkább különböző célcsoportok megnevezéseit keverik bele. Így van madárlámpa, hüllőlámpa, akváriumlámpa, stb. Persze ezek más és más összegbe kerülnek, miközben gyakran csak a csomagolás változik.

Ebben a kavalkádban nehéz lenne csupán a dobozon található leírás vagy a reklámszöveg alapján dönteni, de szerencsére vannak a választást valóban segítő jelzések is. Számunkra a legfontosabb az úgynevezett CRI érték, azaz a Color Rendering Index. Lehetőleg olyan fényforrást használjunk, amelynek a CRI száma minél jobban megközelíti a 100-as értéket (a 100 lenne az ideális fényforrás). Egy 98-as lámpa már nagyon jónak mondható, egy 93-as azonban inkább csak jó, mivel pont az UV-A tartományban lesz hiányos a színképe. Ezek a lámpák soha nem fogják a teljes UV tartományt lefedni (ez nem is feladatuk). Sajnos a CRI érték sem mindenható, de jelenleg ez a legjobb módja annak, hogy kiszűrjük a bóvlit.

UV lámpa

Ez lehet UV-A (315 - 400 nm) vagy UV-B (280 - 315 nm), esetleg mindkettő. Hasznosságát a D-vitaminnal hozzák összefüggésbe, ami valóban igaz, hiszen a D3-vitamint a szervezet csak az UV sugárzás segítségével tudja előállítani. Pontosabban UV-B sugárzás segítségével, tehát az UV-A ebből a szempontból lényegtelen. Viszont a teljes spektrumú lámpák pont az UV-A tartományt képesek lefedni, ami a madarak színlátása szempontjából lényeges.

Színhőmérséklet

A fényforrás által okozott színérzet, azaz a látható tartományban kisugárzott energia hullámhossz szerinti eloszlására jellemző szám. A színhőmérsékletnek nincs köze a fény intenzitásához (mennyiségéhez), azt lumen-ben fejezik ki. Egyébiránt a napfény színhőmérséklete is folyamatosan változik, függ az évszaktól és a napszaktól is. Hajnalban 2500K (vörös), délben a tengeren, derült időben viszont akár a 20000K értéket is elérheti. Éppen ezért pusztán a lámpák színhőmérsékleti értékét figyelembe véve nem lehet a természetben uralkodó napsütést utánozni. Ráadásul a gyártók egy hipotetikus feketetest-sugárzó által keletkező színérzet alapján határozzák meg a színhőmérsékletet. Mivel a mai lámpák nem izzószál segítségével hozzák létre a fényt, így ez egy korrelált színhőmérsékleti érték lesz. Sajnos emiatt gyártónként, de még akár termékenként is előfordulhat, hogy ugyanolyan színhőmérsékletű lámpát a szemünk más színűnek lát. Ebben közrejátszik az is, hogy az agyunk igyekszik beállítani a fehéregyensúlyt és kis mértékben korrigálja a tényleges színérzetet. Magyarán szólva pusztán a színhőmérséklet alapján képtelenség a madarak számára a leginkább megfelelő lámpát kiválasztani.

Színvisszaadási index

CRI = Color Rendering Index. Ez azt mutatja, hogy különféle tárgyakat megvilágítva, a fényforrás mennyire képes azoknak az eredeti színét visszaadni. Minél magasabb a CRI érték, annál közelebb lesz a fényforrás a természetes napfény színösszetételéhez, annál élethűbbek lesznek a színek. Az elérhető maximális CRI érték 100. Mivel a magas CRI érték eléréséhez szükség van egy kevés UV sugárzásra is, így a 98-100 érték környékén a lámpák már nagy valószínűséggel az UV-A tartományban is sugároznak.

Napfénylámpa

Ez a kifejezés sajnos nem jelent igazából semmit. Legalábbis semmi biztosat. A kereskedők kitalálták ezt a megjelölést, és azt értenek alatta, amit akarnak. Lehet úgy érteni, hogy “teljes spektrumú” azaz a napfény színösszetételéhez a legközelebb álló fényforrás, de akár a színhőmérséklet alatt is érthetik a “napfénylámpa” kifejezést. Ne ennek az elnevezésnek az alapján akarjuk eldönteni egy fényforrásról, hogy az megfelelő-e.

Fénycső, kompakt fénycső, led?

Fénycsövekben (ismertebb nevén “neon”) ma már nemigen érdemes gondolkodni és tervezni, mivel a kompakt fénycsöveké (energiatakarékos fénycsöveké) és a LED égőké a jövő. Számunkra a legjobb, legideálisabb világítótestek a magas CRI értékű LED égők lennének, de ezek egyrészt még csak igen nehezen szerezhetők be, másrészt kemény felárat kell fizetni a kiemelkedő CRI értékért cserébe. Maradnak tehát a kompakt fénycsövek. Az ár/érték arányt figyelembe véve a hüllőknek való vagy akvárium világítására szánt égőket érdemes keresni, mivel tökéletesen azonosak lesznek a madarak számára gyártott termékekkel (néhol még a gyári termék azonosító szám is ugyanaz rajtuk). A “madarak részére” készült lámpák jóval drágábbak, akár a duplájába is kerülhetnek. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az árakat a reménybeli célközönséghez igazítják, és ritkán van tényleges köze a termék valós paramétereihez.

Fluoreszkálás

Bár ennek az égadta világon semmi köze a madarak színlátásához, de mivel ezzel kapcsolatban elég sok félreértésről hallottam, így gondoltam mindenképp érdemes egy kicsit beszélni róla. A fluoreszkálás egy fizikai jelenség, amikor egy anyag elnyel egy sugárzást, minek hatására egy másik hullámhosszon fényt bocsát ki. Ezt a jelenséget jól meg lehet figyelni, amikor sötétben bizonyos anyagok UV fénnyel megvilágítva fényleni kezdenek. De ez nem a visszavert UV fény, ez önálló fénykibocsátás, amit mi is jól látunk, de nem azért mert hirtelen a szemünk képessé vált volna az UV fény érzékelésére. Tehát ha erős UV lámpával megvilágítunk egy madarat és azon fénylő foltokat látunk, akkor az egyáltalán nem ugyanaz lesz, mint amit a madarak érzékelnek. Szóval ezzel a módszerrel nem lehet látni a számunkra láthatatlant, ahhoz optikai szűrőkre vagy számítógépes képalkotásra lenne szükségünk.

Megosztás